Dejavu

érzésem volt a ma reggeli futásnál. Tomibácsival a megbeszéltek szerint lenyomtuk a három Sziget-kört. A kocsiban hazafelé azon gondolkodtam, vajon összesen hány kört tehettem meg a volt Nyulak-szigetén, mióta Bp-re költöztem. Emlékezetem szerint 2003 május végén / július elején történt, mikor először kersztül mentem rajta - akkor még csak bringával. Egerből jöttem fel vonattal, és a Keletiből az Árpád-hídi albérletbe valahogy a Szigeten keresztül keveredtem el. Este volt. Persze annak rendje és módja szerint éppen Kropkó Pétert értem utól cajgával :) Gondoltam akkor ez egy tuti edzőhely lehet - akkor még nem tudtam hol is vagyok valójában, és milyen messze van onnan az albérlet. Mint utóbb kiderült egészen pontosan 1.8 km-re. Mikibácsival hamar megtaláltuk a közös hangot, és heti több alkalommal látogattuk 1-2 kör erejéig. Több pillanatát, történését soha nem felejtem. Az egyik legviccesebb volt, mikor hazafele a hídon úgy rámjött a fo*ás, hogy Mikibácsitól elköszönve hirtelen 3 percen belüli iramra váltottam. Nem tartott sokáig, mert újabb roham jött, ámde akkor már csak a megállás segített. 1 perc guggolás, majd újra 1 perc cső max sprint.  Ez ment hazáig. Az albiban aztán elszabadult a pokol. Tisztán él a kép a fejemben milyen arcot vágott Mikibácsi, mikor 5 perccel utánam hazaért :)

Nade hány kör is akkor az annyi? 314-re tippelek..

Visszakanyarodva a reggeli kocogáshoz, igazán jól esett. Az alapozás kezdeti időszakában a 6 perces km-ekkel lekocogott 3 kört egyelőre hosszú futásnak hívjuk. Fáradás nem volt, a lábak is kegyesek voltak hozzám. Épp nyújtottunk mikor befutott Sipi. Sajna nem szóltunk neki, soha nem gondoltuk volna hogy reggel 8-kor futásra adja a fejét... :)

Stílusosan ma Mikibácsival találkoztam. Biliárdban döntetlen.
A mai nap lezárásaként elégedetten hörpintettem egy korty csodaszert.

béres csepp