Nosztalgia

Amióta elkezdtem komolyabban sportolgatni és elindultam életem első triatlon-versenyén, 11 év telt el. A helyre pontosan emlékszem, a dátumra sajnos nem. Kisköre sprint táv, talán 2001 nyár.

Nos, az érdekesség hogy vasárnap még csak a második félmaraton lesz, amit verseny körülmények között lefutok. Mókás nem? A kezdeti években egész sok versenyre elmentem. Kelemeny Peti barátommal jártunk Balassagyarmaton, Gyöngyösön, Kiskörére pedig minden évben lementünk. De pl képes voltam az Egertől 60 km-re lévő Jászberényi duatlonra 2 órát vonatozi BZMOT-tal. Aztán az évek múlásával egyre fogyott a versenyek száma. Ennek persze főleg anyagi és magánéleti okai vannak. Vegyünk például egy „átlagos” féltávú versenyt ami valahol Nyugat-Mo –n kerül megrendezésre. Leutazás egy nappal előtte, tehát szállást kell foglalni. Immáron három főre, lévén nem vágyunk luxus körülményekre számoljunk 10.000 Ft-tal. Benzinkötség ugyancsak 10.000 HUF, ha a helyszín nincs messzebb 150 km-nél. Nevezés 15-20.000 Ft között, ergo az ottlét alatti fogyasztást nem számolva is 50.000 Ft körüli összeget tesz ki egy középtáv. Durva! A nagyatádi hosszú hétvégét kivéve egyszerűen sajnálok ennyi pénzt kidobni egy versenyre. Ennyi pénzből inkább elviszem a családot vmi jó helyre, ahol együtt lehetünk és nemcsak apa versenyzése körül forog minden.

A félmarcsira visszatérve, az eddigi egyetlent 2003 őszén zavartuk le fent megnevezett Kelemeny barátommal. Szentendrei szenonzáró félmarcsi. Még ennyi év után is pontos emlékeim vannak róla. Mivel akkortájt még csak rövidebb távokat futogattunk, (azokat viszont tempósan) be voltunk rezelve magától a távtól is. Internetes felkészítő program alapján végignyomtam egy specifikus 6 hetet, de induláskor ennyk ellenére tele volt a gatya. Az albérletben K –val úgy saccoltunk, hogy 1:45 körüli időnek már örülni kell. (amint látni tényleg nem volt tapasztalat, ugyanis a 10 km-eket gond nélkül 40p környékén zúgattuk) HÉV-vel kizötyögtünk a rajthoz, az indulásig Bere barátunk biztatott és próbált belénk lelket önteni. Rögtön az első km után egy brutális, de viszonylag rövid emelkedőt kellett megmászni. Ezt követően is hullámzott az út, a táv első 10 km-e 42 perc környékén lett meg. Itt még nagyon királyul éreztem magam, aztán 14-15 km környékén egész hirtelen jött a fal. Bedurranó lábak, szenvedés, lassulás. Az utolsó 5 km-t a fejemben folyamatos szitkozódásokkal tettem meg J  Csak eljött a cél, méghozzá a tervezetthez képest sokkal hamarabb: 1:29:36! Eufória, kocsmázás, reggel bringás cipőben felébredés J (kicsit elfáradhattam) Büszke voltam az eredményre.

A nosztalgiázás után nézzük, sikerül-e kilenc év alatt csak kilenc percet rontanom félmarcsin J

Odds-ok a fogadóirodán:

·         több mint kilenc perc lesz a különbség: 1.25x

·         kereken kilenc perc lesz a különbség: 1:75x

·         kevesebb mint kilenc perc lesz a különbség: 2.8x